Kapcsolat velünk

Tűzijáték fogalma:

Szórakoztatási célból, ünnepek, kiemelkedő események emlékezetessé tétele, hangulatának fokozása végett különféle pirotechnikai (tűzijáték) termékek művészi elműködtetése pirotechnikus szakember irányítása mellett.

 

Története:

Kínában az i. sz. 900 körül feketelőporral töltött bambuszrudakat meggyújtva a tűzzel, füsttel és durranással űzték el a rossz szellemeket. A feljegyzések szerint az első - maihoz hasonló - tűzijátékot Kínában tartották a XII. században, ahol később azok az egyházi szertartások, ünnepek, vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek, melyekhez már tűzijátékanyag-gyárat is építettek. Kína mellett később Japánban is létesült gyár. Az első európai gyárak Münchenben (Németország), Velencében (Olaszország) majd Angliában jelentek meg. A mediterrán országok, főként Spanyolország, Olaszország és Málta ma is nagy gyártói hagyománnyal rendelkeznek, de Franciaország is kiemelkedő. Hazánkban az első üzemet a XX. század elején Emmerling Adolf alapította Pesterzsébeten, melyet 1946-ban államosítottak és később Balatonfűzfő-re költöztettek. Mivel a gyártásnak még ma is csak elenyésző fázisa gépesíthető, így nagy az élő munka igénye a tűzijáték gyártásnak. Ezért elsősorban az olcsó munkaerő miatt, és csak másodsorban az évezredes tapasztalat miatt a tűzijátékok zömét ma is Kínában készítik, de meg kell még említeni a következő országokat is, ahol jelentős volumenű gyártás van: Japán, Dél-Korea, India, Mexikó.

 

Európában a reneszánsz idején jelent meg a tűzijáték, és eleinte csak egyházi személyek kiváltsága volt. A feljegyzések szerint Magyarországon először Mátyás király esküvőjén tartottak tűzijátékot 1476-ban, majd 1686-ban Budavár visszafoglalását ünnepelték meg tűzijátékkal. A XVII. századtól már a gazdagabb polgárok is tűzijátékozhattak. Azonban a II. világháború után Magyarországon a tűzijáték is állami monopóliummá vált, az emberek évente csak néhány alkalommal (például április 4-én vagy augusztus 20-án) láthattak csak tűzijátékot.

 

Elektromos indítógépet Európában először Teleki György és Fekete Károly gépészmérnökök 1965-ben alkalmaztak a budapesti tűzijáték elműködtetéséhez. A rendszerváltás után 1992-ben Gyulán tartották az első privát szervezésű és kivitelezésű tűzijátékot. Az esemény olyan sikerrel zárult, mely az egész szakma újraéledését hozta magával.

 

Tűzijáték termékek :

A tűzijáték termékek szakmailag a pirotechnikai termékek egy szűkebb csoportja, melyeket tűzijáték szolgáltatáshoz használnak fel. Birtoklásukat, felhasználásukat Magyarországon kormányrendelet szabályozza, és azt általában hatósági engedélyhez köti. A verespirotechnika kizárólag ezen jogszabályok betartásával rendez tűzijátékot. (Kis-, közepes és nagy tűzijáték termékek illetve II., III. és IV. pirotechnikai osztály-ba tartozó termékek.)

 

Professzionális tűzijáték alaptermékek (felépítésük, szerkezetük alapján):

  • tűzijáték bomba (angolul: Display Shell v. Aerial Shell)
  • kaliberek: 2"=50mm; 2,5"=65mm; 3"=75mm; 4"=100mm; 5"=125mm; 6"=150mm; 7"=175mm; 8"=200mm; 10"=250mm; 12"=300mm; 16"=400mm.
  • rómaigyertya (magyarul egybe írandó! angolul: Roman Candle)
  • kaliberek: 1,2"=30mm; 1,5"=40mm; 1,75"=45mm; 2"=50mm; 2,5"=65mm; 3"=75mm.
  • tűzmozsár (angolul: Mine)
  • kaliberek: 2"=50mm; 2,5"=65mm; 3"=75mm; 4"=100mm; 5"=125mm.
  • rakéta (régiesen: röppentyű, angolul: Rocket)
  • vízesés égő (tévesen: görögtűz, angolul: Waterfall Effect)
  • szikraszökőkút (angolul: Fountain)
  • bengál égő (angolul: Lance)
  • bombettatelep (angolul: Batterie vagy Cake)

 

A köznyelvben mindenféle tűzijáték termékre használatos a petárda kifejezés, pedig az igazi petárda nem tűzijáték termék, hanem kizárólag hanghatás keltésére szolgáló  pirotechnikai eszköz. Veszélyessége miatt mára a legtöbb európai országban (Magyarországon is!) a polgári lakosság számára tiltott mind birtoklása, mind használata!

 

A vonatkozó hazai jogszabály alapján a szórakoztató célú tűzijáték termékek közül a következőek vásárolhatók, birtokolhatók és használhatók fel engedély nélkül:

Egész évben az ún. tréfás pirotechnikai termék (I. pirotechnikai osztály - csekély veszélyességű  termékek). Az egyik legismertebb ilyen termék a tortagyertya, vagy tortacsillagszóró.

 

Az ún. kis- és közepes tűzijáték termékek (II. és III. pirotechnikai osztály) időszakosan (december 28. és 31. között) engedély nélkül megvásárolhatók és birtokolhatók, de csak kizárólag szilveszter éjjel használhatók fel engedély nélkül. Az ide sorolt termékekkel (tűzijátéktelepek, bombaszettek, rómaigyertyák, rakéták) már kisebb igazi tűzijátékok is megvalósíthatók.

A tűzijáték pontosabban pirotechnika-i termékek besorolása, osztályozása alapvetően azok veszélyessége alapján történik. A termékekre más besorolás érvényes a szállítás illetve tárolás során, és más a felhasználás során. Szállítás során nemzetközi jogszabály (ADR, RID) alapján osztályozzák a termékeket (UN szám, veszélyességi osztály), mely általában a tárolás-ra is érvényes. A felhasználás szabályzása országonként, államonként eltérő, így a besorolás is változó. Az Európai Unió országai várhatóan 2010-ig harmonizálják az országonként jelenleg lényegesen eltérő szabályozást.

 

Miért színes a tűzijáték:

Mert a különböző anyagok égésük során különböző színnel festik meg a lángot.

Részletes válasz:

Az atomok elektronjai különböző energiatartalmú pályákon vannak. Hő vagy fény hatására az elektronok egy magasabb energiatartalmú pályára kerülnek, vagyis gerjesztődnek. Az elektronok azonban a lehető legkisebb energiatartalmú pályákra törekszenek, ezért a két szint közötti energiakülönbséget kisugározzák. Ez lehet foton is, amely ha a fény látható hullámhosszán van, akkor valamilyen színként érzékeljük.

A tűzijátékoknál meggyújtják a robbanóanyagot, ez biztosítja az égéshez és a gerjesztéshez szükséges hőt (kb. 800-1000 °C). Az égen a fémsók elégnek, összetevőikre bomlanak [pl.: NaCl -> Na + Cl], a fématomok gerjesztődnek [a vegyértékelektronpárok termikus ütközése során, pl.: Na -> Na*] végül a gerjesztés során kapott energia kisugárzódik fényként [fotoemissszió, pl.: Na* -> Na + hv] és megjelennek a színek.

A következő lista a leggyakoribb színeket kialakító fémeket sorolja fel.

kárminvörös - lítium [Li]

bíborvörös - stroncium [Sr]

sötétvörös - rubidium [Rb]

téglavörös - kalcium [Ca]

fakóibolya - kálium [K]

kék - cézium [Cs], arzén [As], ólom [Pb], antimon [Sb], szelén [Se]

sárga - nátrium [Na]

sárgászöld - bárium [Ba]

zöld - réz [Cu], foszfor [P], tallium [Tl], tellúr [Te], molibdén [Mo]

vakító fehér - magnézium [Mg]